A hétköznapok teljessége felé
Hadd mondok el egy történetet!
Egy történetet, igen.
Langyos nyári szél fújt.
Keresztül parton, s vízen.
Mert tópart a helyszín,
a többi mindegy is talán.
S kell még szereplő:
egy suta fiú és a lány.
Az idő akkortájt, mondjuk
késő-kamaszforma volt.
S ahogy esteledni kezdett
mindketten otthagyták a bolyt.
A parton ültek hosszan
mintha nem várva semmire.
Az idő magától mélyült,
s habosra
gyűrődött a tó felszíne.
Aztán a tűzijáték elmúlt.
Csak az emlék maradt.
A helyszín, a helyzet képe,
mely nem idéz arcokat.
Egy történetet ígértem.
Egy történetet, s ez az.
Nincs benne semmi harsány,
de milliárdszor igaz.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2020-08-10 13:11:03
Utolsó módosítás ideje: 2020-08-10 13:11:03
