Összetört az idő,
szilánkosra rajzolta arcom.
Egyszer elástunk
egy kismacskát élve
a homokba,
Gyuszikával az
unokatestvéremmel.
Hatévesek voltunk.
Csak az egyik életét
vettük el, a kilencből.
Koromfekete bársonyáról
peregtek a homokszemcsék
ahogy megrázta magát.
Utána már semmit
nem ástam el élve.
Előtte megöltem.
