hiú ábrándok bűvöletében
túl későn kaptam az utolsó esélyt
addigra Jane és Cathy itt hagyott
sírtam mert az enyém nem volt
halhatatlan
aztán kinevetett Austen
minek a büszkeség - mondta
ma már nem olvas senki Brontét
igaz Cornelius itt van de bolond
minden nap felmegyek hozzá a tetőre
etetem itatom bár nem ismer meg
azért várok
hátha kinyílnak mégis a tulipánok
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2019-04-01 00:34:04
Utolsó módosítás ideje: 2019-04-05 20:04:36
