A boldogság dalaiból
Őrjöngés nélküli Attisz vagyok,
s te még Kübelé sem.
Örvendhetek,
gondom nimfára sincs,
elnézem férfiak lázas szétszóródását,
együgyű bölcsességét,
majd szomorúságát,
engem nem érint.
Önkéntes hajdanvolt vagyok,
egyfajta visszatekintő,
kit nem zavar az, ami előtte áll.
Magamra húzom a mitológiát,
miközben Anankéban sem hiszek.
Szabad vagyok,
mert nem látom,
mihez vagyok kötözve.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2018-12-12 20:16:39
Utolsó módosítás ideje: 2018-12-12 20:16:39
