Csak
egy betűnek foglak hívni ezután.
Az elsőnek, ami olyan erőszakos
nyomatékkal járkál, hogy a többi
nyom nélkül fordul ki a sorból. D
és többet nem mondok. Csak egy
falnak ütköző görbülésnek látlak
mostantól, ilyen a körvonalad, ha
elképzellek. Így is könnyű a kettő
közé szorulni, de annyira mégsem
leszek magam alatt. Csak magam
mögött, amíg helyettem is D lesz
az első. A másodikat elvétve még
hozzáengedem a torkomból: De -
hogy ne maradjon benne presszió.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2018-02-27 22:39:07
Utolsó módosítás ideje: 2018-02-28 13:20:40
