már ami
Ez egy sziromléptekkel közelgő szörnyóriás,
amitől reszketve bújnak el az árnyak. Reng a
hegyhátú földtúrás és sietve rendezik szárnycsapásaikat
az egyre távolodó éjkorom-varjak.
Meginognak a láthatár eleven karszék támpillérei,
amíg az égi csillagrendszerek újrarendeződnek.
Apró mozdulataiban dereng csupán fel az élővilág
sűrű, nehézkes életösztönével.
Meg-megbillenti süvegét a köríves hátságra lepihenő
őszapó esteledés, és úgy hagyja hátra
varázsköntösét,
hogy a meghökkenő világba egy halkuló gyermeksírást mesél.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-11-18 11:22:23
Utolsó módosítás ideje: 2017-11-18 11:22:23