Csendben büszkét megfagyok és szótlan maradok

Az év eleje  hideg mint a fagyos szomorúság.
Tárgyaim elvesződtek  jövőhéten utcára kergetek.
Erős öreg cipő lábbeli pont így terveztem karmám.

A sors mint egy vihar elsöpört az életem venné el.
Siessen nincs időm élni több időm van meghalni .
Művészetem kudarcba fulladt szerelme viharos.

Bizonytalan minden de remélem többet nem írók .
Ez legyen a nap zárta az oldalon a Deákon leülök.
Csendben büszkét megfagyok és szótlan maradok.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Vers (, 2017.01.14)
Kiadó: Steve Donka
Feltöltés ideje: 2017-01-14 11:53:30
Utolsó módosítás ideje: 2017-01-14 11:53:30