Varjú Zoltán : Örökre Veled maradok

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2841 szerző 39018 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Paál Marcell: Fordított tánc
Ocsovai Ferenc: Rémálmok órája
Ocsovai Ferenc: Én nem tudom…
Ocsovai Ferenc: Szlavuska sírjánál
Szilasi Katalin: Összeszennyezték már...
Szilasi Katalin: Szürkébe fordul
Bátai Tibor: Immár ketten
Bátai Tibor: kiigazított pályaív
Bátai Tibor: készülődés
Bátai Tibor: Nem elég
FRISS FÓRUMOK

Tímea Lantos 2 napja
Hodász András 3 napja
DOKK_FAQ 3 napja
Mórotz Krisztina 4 napja
Paál Marcell 4 napja
Ocsovai Ferenc 6 napja
Karaffa Gyula 7 napja
Pálóczi Antal 7 napja
Tamási József 9 napja
Valyon László 9 napja
Csombor Blanka 11 napja
Bátai Tibor 11 napja
Szilasi Katalin 12 napja
Fűri Mária 13 napja
Vasi Ferenc Zoltán 17 napja
Szakállas Zsolt 17 napja
Duma György 19 napja
Gyors & Gyilkos 19 napja
Vezsenyi Ildikó 19 napja
Kosztolányi Mária 19 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 21 órája
az univerzum szélén 21 órája
Zúzmara 1 napja
Gyurcsi 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Pssz!Ich-ézis 1 napja
Baltazar 2 napja
mix 2 napja
14 éve itt 3 napja
Janus naplója 3 napja
Hetedíziglen 3 napja
Párbeszéd egy jobb Dokkról 5 napja
négysorosok 6 napja
Minimal Planet 6 napja
Nyakas 7 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Varjú Zoltán
Örökre Veled maradok

Felhők gyűltek az égszínkék szemeidben
és áztatja arcod, mint a csendes esőben
földre hullt vízcsepp, ami eltűnik a mélyben
belülről fakadó bánatod forrása a szívedben

Szavak nélkül mondja el szomorú szemed,
még itt vagyok veled és most, csak Neked
látva a féltve számolt órákat és a perceket
lassan múló s pergő apró homokszemeket

még ölelő karodban a csókodnak íze méz
de már az emlékek terheinek súlya nehéz
és a pillanatban megőrzött vágy az ölelés,
a szó: Szeretlek, tán elmondanom is kevés

ami bennünk él, izzó parázs tüze égeti fel
nem marad más, csak hamu és mégis kell,
hogy mindent felperzselő és tiszta szívvel
könnyek közt mondjuk: Soha ne engedj el!

Amikor majd a kimondott szó se lesz elég,
s bennünk a szerelem lángja teljesen kiég
Akkora Én testben és lélekben is meghalok
de emlékem megőrzik az égben a csillagok
és a lélekfonalad szálaiban, Én ott vagyok,
elszakíthatatlan, mindörökre Veled maradok!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2016-01-11 13:11:29
Utolsó módosítás ideje: 2016-01-11 13:11:29


Kedvenc versek

1 Anda István: Szürke
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-04-21 15:31       ÚJ bírálandokk-VERS: Tamási József gyöngyök
2025-04-21 11:46       ÚJ bírálandokk-VERS: Tímea Lantos Bűneinkért
2025-04-20 22:55   Napló: Bátai Tibor
2025-04-20 22:34   Napló: az univerzum szélén
2025-04-20 22:20   Napló: az univerzum szélén
2025-04-20 17:38   Napló: Zúzmara
2025-04-20 17:36   Napló: Zúzmara
2025-04-20 12:34       ÚJ bírálandokk-VERS: Gyurcsi - Zalán György petőfi
2025-04-20 11:25   Napló: Zúzmara
2025-04-20 10:37   Napló: Gyurcsi