Akkor tudjuk meg
Ahogy az elménk éretté válik,
a testünk lassan gyengülni kezd,
érzi, a nap már épp, hogy vllágít,
s töri vállunk a kemény kereszt.
Reménykedtünk és büszkék is voltunk;
sokáig élni, s gondtalanul,
hiszen a földön épp az a dolgunk,
vegyük észre, az elme tanul.
A testnek is erősödni kéne
felszabadultan, ütemesen,
nem parancsszóra, harci zenére,
nem kényszerítve semmire sem.
Elme és test – együtt lehetünk csak
fenségesen szép Mozart-zene,
akkor tudjuk meg, mit hoz a holnap,
amikor üt az üzenete.
2015. július 18.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-07-18 10:15:11
Utolsó módosítás ideje: 2015-07-18 16:17:37