Szédülés
Szédülés
meg és elszédültem álmomban
vörös karikák táncoltak retinám
csarnokában mint hirtelen felülés
vigyáznom kell mondta a figyelmeztetés
hiába virágoznak fáim és rózsáim szépe
meg-kell élni-elérni az őszt is tavaszom gyöngye
gyöngyike gyöngyös feje tulipán mély kelyhe
méheknek otthont adó étkezde szemeim gyönyöre
mint a csörgő szarkák és a semmi verebek beszéde
mégis szép az így egybegyúrt tavasz akár a hógolyó
télvíz idején és elférnek szememben s fejemben...
...pihennék...de már beléjük szédültem
legény-korom elmúlt...már eléggé régen és jó most
elheverni tüll-szoknyás kertemben a magán-réten
tenyeremben tartani életem vizét tavaszom karcsú menyecskéjét
(eka-moment)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-05-24 07:20:05
Utolsó módosítás ideje: 2015-05-24 07:20:05
