Mindig gyanús voltál,
illatfelhőkkel takargattad magad,
néha sírtál,
-az ember tesztelje a világát, amiben él-
mikor gesztenyéből várat építettünk,
kértem, hogy mássz bele,
ha tényleg te vagy a tündér,
azóta kereslek,
s lellek meg
a krumplilángos
egyszer volt illatában.
