Végh Tamás
Hajléktalan
Lábán más lábáról
Lenyuvadt rossz cipő,
Rongyba olvadt
Didergő teste a földön,
Vére a betonon.
Fölötte ketten állnak
Tanácstalanul.
Körülöttük szanaszét
Vak zombi-tömeg folyik,
S lecsorog, magábazártan
Mint víz a lefolyón.
Alszik a szeme,
Arcán ütés nyoma kéklik,
Majd megvakult bele.
Jajdulatlan fekszik,
Mintha gyalulatlan
Deszkapriccsen lenne.
Jajtalanná lett,
S az alkoholba fulladt
Vesztes évek kivetették
E város partjaira.
Családtalan, kénytelen
Két filléren, száraz kenyéren.
Veszett élet ugató kutyája,
Láncra sem, ólra sem jó.
De talán az idő kegyelmet
Hirdet. Ne bort adj neki,
De beszélj, szólj hozzá,
Hívd a mentőt,
Te emberforma idegen!
Lábán más lábáról
Lenyuvadt rossz cipő,
Rongyba olvadt,
Didergő teste a földön,
Vére a betonon,
Beton a véren.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2015-03-23 08:22:10 Utolsó módosítás ideje: 2015-03-23 08:22:10
|
|
|