lassan utaztunk
át magányos lankáinkon
hogy ma fák ölén
táncoló kezeid alatt mozduljak
dobok hangja dübörgött
tőlünk távol
belekapaszkodtál kérdő tekintetembe
szótlan cirógattad arcomat
vártuk a jelet
tudod
még a fázós estéken is
hazavacogom magam
karjaid közé