Lehet
lehet
hogy egy leszek majd
a sápadt vénemberek közül
akik naphosszat ott ülnek
a park fái alatt
zsírfoltos nadrágban
diszkrét vizeletszaggal körbelengve
még nyolcvanévesen is arról beszélnek
milyen volt a katonaság
közben lopva túrják az orrukat és szellentenek
várják az estét
hogy hazamenjenek
bóbiskolnak a tv előtt
aztán ruhástól lefekszenek
alszanak egy-két órát
hajnalban már zörögnek
a lábasokkal a konyhában
reggel egy bogyó a vérnyomásra
egy a székrekedés ellen
egy szédülés miatt
és még egy
hogy ne fájjon az élet
és elindulhassanak le a parkba
a többi sápadt vénemberhez
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-10-06 08:06:45
Utolsó módosítás ideje: 2014-10-06 09:00:28
