Patak partján fűzfa

Mit keresel?Kérdezi tőlem
fölém hajló szomorú fűzfa.
Reszkető kézzel üveges
tekintettel kutatok a
kiégett fűben.
Láztól kicserepesedett
ajkamról halk válasz rebben:
"Hogy mit keresek? Gyöngyként
szétgurult életem"
"Tudod e fűzfa,hová lett
vihartól szétfújt boldogságom?"
"Mert helyette nem találtam
csak széttépett boldogságot."
"Harmatkönnyeimmel áztatlak
téged,megtört szívű ember."
"Egyikünk sem tudja merre
az igaz boldogság ösvénye."
"Gyere inkább hűs lombom állá
megpihenni s ne gondolj a múltra."
---------------------
Patak partján fűzfa alatt
egy kőszobor,hajnalban
könny csillan,kő szeméből.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-07-26 21:42:17
Utolsó módosítás ideje: 2014-07-26 21:42:17