Napomnak
Borvirágos réten menni,
kéz a kézben elheverni,
emberajkú felhőn ülni,
szívet szívvel elkerülni.
Párna-bálban lábat váltva
csókkal együtt kelni szárnyra.
Éber élet mendegélget,
kopott porzsák: szende lélek.
Évem élem, érted lépem
hosszú combbal pengeélen.
Vágyak ágya kába lárma,
szemed tüze ódon lámpa.
Eresz alatt eressz alant!
Merre csókod? Erre szaladt.
Kecses nyakam ejtve maradt,
bújjunk össze paplan alatt!
Holdnak csókja mondja rólad:
Napnak jó vagy, hervadónak.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2014-05-13 09:25:24
Utolsó módosítás ideje: 2014-05-13 09:25:24