Lassúság

Nem játszok neked könnyező bűnöst,
hisz minden vétkem nem feledhetem.
Majd felbukkan újra, már hiába félek,
múltam vádló idegen, messziről üldöz.

Nem kérem tőled, szeresd a változót,
hogy kisimítsd arcomból kelő ráncaim.
Lassan ágyra fektetem fáradt vágyaim,
úgy várlak téged, mint ébren álmodó.

Nem hazudok neked örök szerelmet,
mert minden szavam kéretlen parancs.
Szerettem már, szívem szüntelen akar,
de boldog nem voltam még, csak veled.

Nem kérem tőled, esküdd hűségedet,
hogy keresztem mellett te állj egyedül.
Ha a lassúság elől máshoz menekülsz,
bár féltem magam, hidd el, megértelek.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.