Hullámtörés
Ahol a Négy Szél metszi
egymást, részegek hajója
tántorog, a jóreménység
tépett hálójába gabalyodva.
Mindenki hortyogva alszik,
álmaik egymás szavába
vágva akarják megfejteni,
miért van éjjel sötét,
ahelyett, hogy a csillagok
jobban vakítanának,
mint nappal a nap.
A holdat kölykei kísérik,
foltos bundájú kicsi holdak,
mágneses mezőkön legel
a nyáj, az áramlat sós
illatot lehel, mámorba
dermedve alszunk, mintha
bor keringne ereinkben,
aztán a makacs szél
megunja a hullámokat,
kisimítja a tengert, a
meridián kaszája pedig úgy
sújt le ránk, hogy, hogy
kijózanodva kezdhetjük el
még egyszer a tegnapot.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Székelyföld, 2012. jún.
Kötetben: Kő, papír, olló (Budapest, 2012)
Kiadó: Magyar Napló Kiadó
Feltöltés ideje: 2013-12-22 22:28:59
Utolsó módosítás ideje: 2013-12-22 22:28:59