Ezen az asztallap sima tájon a lelkem is tágul.
Szinte szédül a fejem e széles látóhatártól.
Kissé távolabb juhok legelésznek.
Mellettem magas fák feszülnek a szélnek.
Felettem az égen egy pár esőfelhő úszik.
A Nap méltóságteljes lassúsággal lenyugszik.
