Téli reggel
Dér van a füvön, s fákon.
Oly szép minden, mint egy álom.
Köd lepi be a kertet,
valósággal mindent befed.
Néma, mozdulatlan minden
sejtelmessé válva a ködben.
De az lassan-lassan felszáll.
Reggel van. Ébredezik a táj.
A tájék ködpaplanját letolva
deresen néz bele a Napba,
azaz csak megkísérel nézni.
Szürke felhők vetnek gátat Neki.
Halász István
Rózsavölgy, 2012. december 31.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-12-31 10:09:58
Utolsó módosítás ideje: 2012-12-31 10:09:58