A táj szépségével vigasztal
Bár nehezen, bosszúsággal indult a reggel.
A szívem-lelkem telik a táj gyönyörűségével.
Vigasztal szép ,,tájszavaival" maga a Természet!
Ezeknél szebb vigaszt ember emberrel nem közölhet!
Szinte ,,kérdezi" a táj Ugyan mi a baj?
Majd gyönyörű mosolyával megvigasztal.
Szépségcsókokat ad az én lelkemnek
és nagyon jó érzéseket a szívemnek.
Halász István
Vonaton, 2008. április 14.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-12-12 15:28:28
Utolsó módosítás ideje: 2012-12-12 15:28:28