Tanulságos kalandom az autóbuszon
Buszra szálltam, mert utazni vágytam.
A két botomra támaszkodtam.
Lábaim betegek. Rokkant vagyok.
Nehéz volt állni roppant nagyon.
Sok ember csakis ekkor kezdett kinézni az ablakon.
Másoknak az újságjuk lett fontos hirtelen nagyon.
Nem kívántam én senkinek gondolatban semmi rosszat,
csak éljék át azt az érzést, amit a négy térdműtét ad.
De volt olyan ember is, aki segítséget hozott .
Segítség kérésének nagyon erős hangot adott.
Amire csak egyetlen egy ember adta át a helyét,
aki pironkodva és szégyenkezve kért elnézést.
A többi ember egyáltalán ennyit sem tett.
Vajon bántja-e Őket a lelkiismeret?
A lelketlen közömbösség rossz tulajdonság.
Ám példám szerint mégsem ilyen az egész világ!
Halász István
Rózsavölgy, 2008. április 15.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-12-10 16:40:18
Utolsó módosítás ideje: 2012-12-10 16:40:18
