Kelebi Kiss István : Pessoa-komód

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2841 szerző 39041 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Mórotz Krisztina
  Hét perc fény
Új maradandokkok

Bátai Tibor: a különbözők egyformaságáról
Tamási József: túl az Igazság-zuhatagon
Tamási József: titkaim
Tamási József: F 3210
Tamási József: idő
Tamási József: félperces versek
Kiss-Teleki Rita: Veled
Kiss-Teleki Rita: lépések
Kiss-Teleki Rita: hiány
Kiss-Teleki Rita: összeáll
FRISS FÓRUMOK

Bátai Tibor 23 perce
Mórotz Krisztina 1 órája
Serfőző Attila 6 órája
Ocsovai Ferenc 13 órája
Vasi Ferenc Zoltán 13 órája
DOKK_FAQ 1 napja
Kiss-Teleki Rita 1 napja
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Karaffa Gyula 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Tamási József 1 napja
Duma György 4 napja
Egry Artúr 4 napja
Albert Zsolt 5 napja
Vadas Tibor 6 napja
Szakállas Zsolt 6 napja
Pálóczi Antal 7 napja
Ötvös Németh Edit 10 napja
Paál Marcell 12 napja
Kosztolányi Mária 12 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 18 perce
Zúzmara 7 órája
Gyurcsi 12 órája
Hetedíziglen 23 órája
fény árnyék 1 napja
nélküled 1 napja
Baltazar 2 napja
Játék backstage 4 napja
ELKÉPZELHETŐ 6 napja
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 6 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II. 6 napja
az univerzum szélén 6 napja
Párbeszéd egy jobb Dokkról 6 napja
mix 8 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 20 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Kelebi Kiss István
Pessoa-komód

a Komód

e komódfiókban esőerdők emléke mellett
favágók lelke néhány kiirtott indián törzs
és verseim lapulnak

a mulandóság e bútordarabja lett
egyetlen társam kihez beszélhetek
szálkásra soványodott hátán írhatok
s kitölthetem jövőtlenségem biankó csekkjeit

a Város

az utcán  vagyok a legmagányosabb
egy világvárosban esélyem sincs ismerőssel találkozni
s ha mindenki így van ezzel akkor a tömeg magányok összege
melynek kiterjedése euklideszi módszerekkel meghatározható
ám mikor egyetlen irányban mozdul el az minimum tüntetés
s akkor már nem elegendő a körző és vonalzó használata

az Utca

általában azonos útvonalon járok a bankba
több váltás ruhám van de mind egyforma színű szabású
akik tegnap láttak ugyanazt látják ma is
így  hihetik megállt az idő vagy szegény vagyok
reggel a buszmegállóban egy lány megszagolt
mosolyogtam  hiszen ő a mindig-más-ruhák alatt
ugyanabban a bőrben jár mégis azt hiszi
ha este vállfákra akasztja tarkabarka gönceit
foglyul ejtette a változást

a Busz

mikor a busz ajtaja becsukódik
mintha egy galamb zárná össze szárnyait
hogy beférjen a bűvész dobozába
ahol reggelente egy-egy megálló műsorszámáig
összepréselve tarkán álmosan
óvni próbáljuk  azt a többiektől nem fedett
lüktető teret melyen fölépítettük önmagunk

én a Rua Dom Luis 7 előtt szoktam jelezni
és a 19-esnél szállok le épp a bank előtt
s hallgatom amint hátam mögött
a galamb ismét összezárja szárnyait


a Horizont

változó horizont a sorsom
hajóheteket tologatok
s messze (magamban)
vitorláim kibontom
és elhiszem hogy  utazom
- amíg élek eljátszom ezzel -
s a mindennapi alkonyat
körbehegeszt újabb
izzó acéllemezzel


a Kritika

kérted olvassam el a versed amit Lídiának írtál
s mondtad "nyugodtan javíts bele"
találtam is egy-két apró hibát de elgondolkodtam azon
ha mégis belejavítanék
az olyan volna mintha megpaskolnám Lídia fenekét
vagy meglazítanám melle fölött a khitont
pedig hús-vérként még nem is láttam őt
csupán betűkből kihajtogatva a papír síkján két dimenzióban
és így nem  tudom eldönteni megérné-e a fenekét paskolni
vagy khitont lazítani a melle fölött

(egyébként jó a vers
nekem talán túl antikos
de jó)


a Huss

hiányoznak az  őszinte tornyok
sehova-nem-igyekvő séták
mikor csupán  a járás gyönyöre a lényeg
mikor nem vágyom hogy várjanak valahol
és nem remélem hogy oda érek

egy terv-nélküli terv hiányzik
naptár vázára ragasztott hártyapapír-napok
mikor éppen süllyednem kellene
de huss szárnyra kapok
s röppenek égbolt ereszéig
(a felhők szélei ragyognak)
s egy másik repülés emlékeként
viasztól súlyosan hullanak a tollak


a Szögvas

hiába feszegetem Holdkupakját
a végtelen palackja üres titoktalan
vagy éppen önmaga

ez az éjszaka is álmokkal teli
melyek sohasem teljesülnek
mert létük egyetlen célja a nemteljesülés

a megvalósult álom fölszámolja önmagát
valóság lesz akár a szögvas
mely rettegve búvik a rozsda alá


a Mezsgye

Eddig vonszoltam s letettem
Pedig oly csekélyke volt mit
dolgaimnak véltem apró holmik
giccses hétfők csorba keddek

Sosem volt mi föltoronylik
még nagy célok sem vezettek
Egyetlen hülye ékezetnek
heteket szenteltem  s ez lett

de tudtam volna többet ennél
magasabb eget mélyebb tárnát
szebb kést mit jobban fennék
hogy egyensúlyozzak  a pengén

Nem hiszem Valóság és álom
között vékony ismeretlen mezsgyén
ahol egy virág is alig fér el
most végtelen kertekről mesélek






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-02-06 17:33:29
Utolsó módosítás ideje: 2012-02-10 22:45:28


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-05-17 22:48   Napló: Bátai Tibor
2025-05-17 22:44   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2025-05-17 22:07   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2025-05-17 21:13   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-05-17 21:08   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina
2025-05-17 16:24   új fórumbejegyzés: Serfőző Attila
2025-05-17 15:38   Napló: Zúzmara
2025-05-17 10:36   Napló: Gyurcsi
2025-05-17 10:01   új fórumbejegyzés: Ocsovai Ferenc
2025-05-17 09:57   új fórumbejegyzés: Ocsovai Ferenc