Ki(t)esznek.(Eltévedés 4. módosított)
Együnk valamit, kért a kedvesem.
Lazán vállamra tette a kezét.
A kés tenyeremben,
ínvágó, fémkemény.
Nyál csorog, ujjam hófehér.
A hal szemébe néztem.
Nem pislogott.
Őt választottam, de ki választ engem?
Aztán megláttam a kezet.
Türelmetlenül integetett,
majd felettem átnyúlt.
Mintha rendelne.
Fölényesen csak ennyit:
őt kérem, mielőtt elmenne.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2026-02-10 23:49:56
Utolsó módosítás ideje: 2026-02-10 23:49:56
