ti nem halljátok
szilánkosra törött bennem a méreg
az ellentmondások némává váltak
dércsípte daccal csillognak az élek
gúny-vigyorukban én vagyok az állat
ha kulcsra zárom is, ajtóm kitárva
melyik oldalán börtönebb a börtön?
szabadulok majd, át egy új cellába
gyűlölt rabláncaim szeretve őrzöm
színesre festem arcom, mosolyomat
az égre szürke-ködös közönyt látok
ámítás ez is, síró játékvonat
sötétségem ordít, ha nem halljátok
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-12-02 20:34:42
Utolsó módosítás ideje: 2011-12-02 20:34:42