mesét mondani gondtalan , üveget törni ,
s zúgni , mint a tenger ,
ha rohan .
Lombként hullani , mint a fa
s tomboló viharként hangot adva
tűzből olyan füstté válni ,
mint az elsuhanó fájdalom kavar ,
porszemként sodródni a széllel ,
s könnyként lefolyni
arcodon az örök emlékben .
