gipszben áll egy törött székláb
gödörben a verem verme
napnyalábról levált hét ág
mélybe nyúlva fénnyel verne
oltatlan mész fehér felhő
letapadt ín rozsdavörös
szövetekbe csukott ernyő
erek húzta szántól rögök
lefordulnak útra kelnek
patkónyom a szívpitvarban
benne pangó plazmatestek
billentyű még egyszer kattan
csomó marad oldhatatlan
