Hegyi Botos Attila : Az a türkiz, az az örök reggel

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2833 szerző 37358 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Petz György
  Gyermekkor, bérház emelet
Új maradandokkok

Petz György Károly: Nézetek
Petz György: Szövegrom
Konta Ildikó: önarckép
Vajdics Anikó: A hit végjátékai (első)
Albert Zsolt: Eledeldal
Tóth János Janus: sár
Tálos Barbara: Berlin
Tóth Gabriella: Elszórt morzsák
Ötvös Németh Edit: Komor délután
Valyon László: Lótuszevők
FRISS FÓRUMOK

Tóth Gabriella 13 órája
Nagyító 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
Konta Ildikó 2 napja
Vajdics Anikó 3 napja
Wesztl Miklós 4 napja
Gyors & Gyilkos 4 napja
Szokolay Zoltán 4 napja
Albert Zsolt 4 napja
Tóth János Janus 5 napja
Kosztolányi Mária 5 napja
Szilágyi Erzsébet 6 napja
Tálos Barbara 7 napja
V Varga Zoltán 7 napja
Valyon László 7 napja
Tamási József 8 napja
Karaffa Gyula 8 napja
Ötvös Németh Edit 8 napja
Petz György 9 napja
FRISS NAPLÓK

 mix 5 órája
EXTITXU-UXTITXE 10 órája
törmelék 10 órája
Hetedíziglen 11 órája
nélküled 11 órája
Minimal Planet 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
az utolsó alma 1 napja
Vendég 1 napja
történések 1 napja
Gyurcsi 1 napja
argumentum 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Így írtok én 3 napja
leállósáv 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Hegyi Botos Attila
Az a türkiz, az az örök reggel

Száz veszett oda,
vagy egyetlenegy?
A fájdalom
se nem osztható,
se nem szorozható.
Szívmélybe állhatnak
dereglyék kettétört,
kátrányfeketén csillogó rúdjai,
város leroggyant vályogfalai,
megannyi beléjük vetett.
E megszámolhatatlanul szétesett:
gyermekkor nyarainak
egyetlen odalett viskója,
fölzavart lelkek
eloszló tajtéka vízen.
Mi örökül marad,
tükröződő szentkép,
tollászkodó flamingóval,
szerelemgyermek mózeskosarával
parti nád zsombékjain;
az a türkiz,
az az örök reggel
elcsöndesült víztükör felett,
tetemek bő termést ígérő
üledékével partokon,
hol nádfedelű kunyhó épül,
fehérre meszelt falakkal,
kikötőre néző,
csillogó szemű ablakokkal,
algazölden integető
zsalugáterekkel.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-10-03 10:54:33
Utolsó módosítás ideje: 2011-10-03 10:54:33


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2020-09-25 22:55 furim
2020-02-26 09:25 lista
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2020-10-22 23:25   Napló: mix
2020-10-22 17:56   Napló: EXTITXU-UXTITXE
2020-10-22 17:42   Napló: törmelék
2020-10-22 17:37   Napló: EXTITXU-UXTITXE
2020-10-22 17:09   Napló: nélküled
2020-10-22 15:44   Napló: EXTITXU-UXTITXE
2020-10-22 15:32   Napló: EXTITXU-UXTITXE
2020-10-22 14:51   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2020-10-22 12:57   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2020-10-22 12:34   Napló: EXTITXU-UXTITXE