A vizibicikli ,,meséli"
Lágyan ringó habokon
rajtam ketten pedáloznak.
Szikrázó napfény a tavon.
Ők egymással szórakoznak.
A férfinak melege lett.
Mondja, hogy a vízbe ugrik.
Úgy elkapta a hevület,
hogy ettől nem gondolkozik.
A társa tiltó szava nem hatott a tudatára.
Én csak némán álltam. Egy vizibicaj nem beszél.
Testét a tó gyorsan, erősen magával ragadta-
Éppen ekkor nem volt a Balatonon más, csak a gyenge szél.
Ha ember lennék, én ilyet nem tennék.
De vizibicaj vagyok, így csendben állok.
Ha én ember lennék, én gondolkoznék.
Gondatlanságból vannak a bajok!
Az esetnek én vagyok a néma tanúja.
Ha ember lennék, vízbe lépés előtt lehűlnék,
majd ezután lépnék be a Balatonba!
A jó fürdést, úszást csak ezután élvezném!
Halász István
Balatonfenyves, 2011. augusztus 21.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-09-25 07:15:32
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-25 07:15:32
