Holnap már biztos
befelé nőttem, mint borotvától a szőr
láncokat horgol, nyakamon a tél
fű alatt várom, hogy te lépj először
gyereknek mindegy, kis helyen is fél
egy zöld csillag lezuhant, szememben kihunyt
vidd el a tengert, maradjon csak medre
a bogarat hagyd most, hisz’ nem ő károsult
mindenható vagy, nem figyelhetsz egyre
össze-vissza szeretsz, sós kútból itatsz
sínen teszel útra, ne én legyek piszkos
néha-néha feldobsz, részekből kiraksz
a tegnap még gombostű holnap már biztos
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-09-13 17:54:21
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-13 17:54:21