Az írisz keresztje
szemem bogarán foltok és jelek
régi sebek összeforrt lenyomata
középen a pupilla hol tágul
mint tengerek a Hold vonzására
hol meg tűhegynyire szűkül
otthagyva maga körül a
sós vízzel áztatott hegeket
a körön kívül erekkel szőtt
gyöngyházfényű üveggolyó
az adott távolsághoz mindig épp
annyira közel hogy a rávetült képben
meg lehessen fordítani az utat két
egymással szemben álló hegyesszögbe
zárt láthatatlan kereszttel
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-07-08 10:50:34
Utolsó módosítás ideje: 2011-07-08 13:24:33
