Szigeti György
Most már, mióta félek
Kezemben cigaretta
füstölt, amíg tehettem,
szorongásom miatta
nincs már, mert félre tettem.
Kezdetben vad remények
éltették ifjúságom,
most már, mióta félek,
elkerül minden álom.
Valamikor valódi
vigasságokkal éltem,
most meg tudok hatódni,
ha imádkoznak értem.
Nem volt hiányom akkor,
amikor nem volt vágyam,
nem várhattam magamtól,
hogy bűnöm megbocsássam,
mert megkettőzi bűnét,
aki azt nem szégyelli,
ha lesz is majd öröklét,
nem lehet jónak lenni!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-06-09 05:34:35
Utolsó módosítás ideje: 2011-06-09 05:34:35
|
|
|
