nagy szemekkel nézel át az ajtó üvegén,
nem tudom mikor lettem üveg,
vagy föld, hogy megtartsalak,
vagy papír, hogy összetépj
és darabjaimmal takarítsd fel
magad
és nem tudom mikor lettem vonat,
hogy oda menj, ahol soha
semmikor nem lehettem,
mégis magaddal vittél
így lettem vers
idegenben
