idill a temetőben

(avagy a sírgyalázók)

az ismeretlen tettest tetten érte hona imidzse,
midőn levette a fáról a koronát s fejére tette,
összezavarván a kegyeletetet a szélütött sármmal,
összetévesztvén a temetőt s az édent a szürkületben,
a gombát a gonddal, a májusfát a doronggal, az észt a
koponyával, s a népuralmat népbutított önmagával,
gondolván, illik s megsüvegeli a nihilt hódolattal.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-05-23 14:44:53
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-31 12:37:20