lélegzet

nem szabad éreznem.
a boldogság legyen eredendő és ősi.
minden más mint valami analízis.
mintha csap alá tenném fejem.
és csak érezném a hideg csordulást.
de nem fáznék. mert sterilizált az élet. és önmagam.
álmomban folyton füstöl egy szivar.
most, este, tüzet akartam gyújtani. mert fáztam.
kiestek a gyufaszálak. nem volt sok. talán négy-öt.
a legtöbb már elégett. amikor tanultam a lángot.
a borosüveg száján buborékpukkanás hangja.
kívülálló szeretnék lenni az egészben.
eső, ess le rám. ess, mint ahogyan özönvíz idején.
fény, temess be. temess be, mint ahogyan a nap a felhők tetejét.
egyáltalán, mi érezhető?
eső, ess le rám. ess, mint ahogyan özönvíz idején.
fény, temess be. temess be, mint ahogyan a nap a felhők tetejét.
már ég a tűz. már porlad kinn a föld.
a levegő kavarog felettem.
olcsó fehérbor az asztalomon. háromujjnyi maradt.
minden ugyanolyan. minden egy és ingadozó.
változtatni kellene a lényegiben, de lehetetlen.
kinn porlad a föld. friss halmazok formálódnak.
lassan összefolyik a levegő. tölcsértorok alakul a légben.
most a tűzre kellett tennem. nem sokat, csak hogy ki ne aludjon.
szeretem figyelni a parazsat.
szikra, világíts meg, mint magányos vándort a fák lombja alatt.
parázs, szenteld meg homlokom, szenteld, ahogyan még nem szenteltél energiát.
most már a halmazok is fakóbbak lettek.
itt benn, és ott kinn egyaránt.
éreznem kellene. valami újat. valami eredendőt. bűnt vagy bongó mámort.
szikra, világíts meg, mint magányos vándort a fák lombja alatt.
parázs, szenteld meg homlokom, szenteld, ahogyan még nem szenteltél energiát.
platánfák nyugalmát akarom. és vedleni. mint a platánok, nyáron.
hárslevelek nyugalmát akarom. a lég rezonanciáját.
teafüvet szűrni egy láthatatlan hártyán. erős zöldteát.
meg kell másznom a hold hegyeit.
hold, ezüstözz be ma éjjel.
sötétség, légy ma éjjel oldalamon.
eső, ess le rám. ess, mint ahogyan özönvíz idején.
fény, temess be. temess be, mint ahogyan a nap a felhők tetejét.
szikra, világíts meg, mint magányos vándort a fák lombja alatt.
parázs, szenteld meg homlokom, szenteld, ahogyan még nem szenteltél energiát.
meg kell másznom a hold hegyeit.
tegnap és ma emlékeznem kell.
holnap éreznem kell.
meg kell másznom a hold hegyeit.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-05-05 20:40:33
Utolsó módosítás ideje: 2011-06-20 17:35:55