Valahol rakparton
Lábam lóbálom, ülök a padon,
cipőm rózsaszín, fagyimat nyalom.
Jobbra egy ördög, balról a párja,
ez farkát, az meg csöcsét himbálja.
Készülnek éppen birokra kelni,
szervüket kezdik olajjal kenni.
Uszályos fullánk, szarva közt tőgye,
megdonáldsz lőttek, ettől mész csődbe,
őrjöngve zabál, agyara sárga,
torokra nyomja, taccsra is vágja.
Nem várt fordulat, ödi a puszi,
egy nő üvölt: gyere haza Gyuszi!
Fagyim elolvadt, ülök a parton,
fejemben mindig ugyanazt hallom:
pofád lapos, nem ugatsz csak néha,
csókos szájú pontyok közt'
cinkos aki néma.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-03-13 16:22:59
Utolsó módosítás ideje: 2011-03-13 16:22:59