Azon a reggelen...

Azt hittem esteledett,
Borús volt az ég,
Szobámra rátelepedett
A nedves sötétség.

Nehezen tudtam felkelni,
Nem voltam magamnál.
Nem tudtál többé szeretni,
Rosszabb volt ez minden kudarcnál.

Vákuumban ébredtem,
Elmúlt a világ felettem.
Elfogyott a levegő és életem
Azon a reggelen.

Nem éreztem az idő múlását,
Csak vánszorogtam esztelen,
S hallgattam messzi szíved dobbanását
Azon a reggelen.

Nappal és éj, reggel és este
- Minden egybefolyt körülöttem;
Karom édes ölelésed kereste
Azon a reggelen.

Szörnyű titkokat súgtak a falak
A sarkokba befészkelte magát a félelem,
Mennyire vágytam, hogy lássalak
Azon a reggelen...






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.