Zárt rendszer
Az úttest kinyúlik előttem,
mintha én gázoltam volna el.
Nem őrködik felettem a város,
a póznák között tévedek el.
A gépkocsik ragadozóként
száguldják be a szabad teret.
A félelem arcomra vetül,
jelzőtáblákra festett keret.
Hogy hogyan jutok innen tovább?
E kérdés reflektora vakít.
A lépéseim akadoznak,
és minden utcasarok taszít.
A zebrák végtelenbe futnak.
Nem várok tőlük megérkezést.
A házak hámló falainál
próbálgatom a védekezést.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-10-16 13:56:39
Utolsó módosítás ideje: 2010-10-16 13:56:39
