Csendesen zúg a dal,
Harsog benn a baj,
Elvisz a mély
metró. Költemény-
ként zúgó szerelvény-
ben hétkor kelő
kormokra
visszamorgok
ráncos nyugtatókon
élő magyarokra,
hát ez „hab a torta”
ólban hadakozva
fojtott nyugalomba
rázó unalom. Ha
zümmög zakatolva
fülem, a pokolnak
kínálata szól.
(ha szólna)
de pont a gomb-
ot nyomom.
Teszem, rakom.
Rakom, rakom.
Vagyon
agyon
nyom.
