Vörös Rózsa
Furcsa Félálom
Tüllfátyolként borul rám,
Átlátszik,
Átsejlik
Mögüle a szivárvány,
Közelemben tündöklő
Zsivajgó,
Rivalló,
Hangoskodó zaj-ármány.
Szürkeséggé semmizi,
Kiméri,
Feléli
Fél-életem erejét,
Félhomályba süllyeszti,
Lemetszi,
Kitépi
Elmém fehér velejét.
Szellemként dülleszkedő rém-várrom:
Félálom!
Megmentesz - hitegetsz.
Pihentetsz, megszeretlek.
Elengedlek?
Elengedsz?!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
|
|
|