Hajt újmódi felemelkedés
Fák között legelésző bárány:
oldala mentén arany sávok,
akit nem ismer, arra ráfúj,
hódolatát hiába várod!
Csodák köréből nincs menekvés:
várható a beteljesedés...
Mesehősökkel nem viaskodsz,
hajt újmódi felemelkedés!
Megforgatod arany korongját,
nekifeszülsz a teleholdnak,
és jelented égi sikered
az együgyű támogatóknak,
kik sivár, szürke életükben
verejtékezve robotolnak,
de a szívük mint fényes oltár,
ahol az imák felragyognak.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
