Megingás

Üvölt a csend köröttem,
Gondolatim Te vagy szüntelen,
Borult az ég fölöttem,
Tenélküled minden színtelen.

Oly rosszul aludtam, s oly rosszul keltem,
Lefeküdtem furcsa gondolatok között,
Előtte a hideg vízből nagyot nyeltem,
Majd eltűntem a paplan s az ágy között.

Rád gondoltam kicsi Babám,
Veled fekszem, Veled kelek,
Te gyógyítod insomniám,
Nélküled semmivé leszek.

Oly hevesek érzelmeim,
S mégis volt egy gondolatom,
Mely szummázta félelmeim,
S letörte a hangulatom.

Kérdőre saját érzésem vontam,
Ilyen is csak Én vagyok,
Érzésim ellentetjét fontoltam!
Talán szerelmes vagyok?

Rámtört váratlan, hirtelen,
"Kevergő, dúló érzelmi hullám",
Nem hagy nyugodni szüntelen,
Hogy szeretlek Téged Viktóriám.


2003.01.21.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.