Bújócska, és vissza

Sokat bújócskáztunk régen
itt bent a házban,
a ruhaszárító alá bújtál,
azt kívántad, bár átláthatnál a falon,
hogy közelebb kerülj a szobák
mértanához röntgenszemmel is,
mindig kiszúrtalak a pólók
mögött, míg ölelt a csigalépcső.

Ha most el kellene bújtatnom téged
ugyanide a szárító mögé
pont abban a pozitúrában,
a lépcsőt köréd csavarnám (mint eddig,
anyádként átkarolna), nedves
törülközőt adnék rád, mert
különben senki sem vesz komolyan.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.