Mézeskalács
Haldoklom,
mert haldokolni érdemes,
mert kényelmes, és tiszta dolog.
Haldokló vagyok.
Végül úgyis eltűnök,
hátha a kámfor,
vagy köd, meg a könnyen
elillanó dolgok lesznek az apáim.
És a kattogó idő, karon, falon,
anyám lesz, és kegyetlen.
A hétvégék és nyarak
résein keresztül kell nyújtanom neki
az ujjamat, hogy ugyan elég vastag-e?
hogy híztam-e eleget?
És a vörös szemek,
meg a vízhólyagok lesznek majd
a csirkecsontocskák, amikkel hazudok;
nézd! Nézd, boldog vagyok!
És a szomorúság, meg a magány
gyűlik a bőr alatt, kerekít,
zárójelbe taszít, és megfog.
Én így haldoklom,
mert nekem így érdemes,
lustaságom faragja a perceket.
Haldokló vagyok.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
