Féregnyúlvány

Tegnap a piactéren összefutottam Istennel.
Gyűrött,
átizzadt trikóban,
viseltes bermudanadrágban
sorban állt a
zöldséges bódénál.
Kicsit gondterheltnek tűnt,
és sokallta az alma árát.
Látszott rajta, hogy unja teremtményeit,
és hogy mindenható létére alkudozni kénytelen egy kofával.
Sikerült engem is megizzasztania,
- reggel elfelejtettem használni a dezodorom-,
hisz’ olyan jó lett volna barátságosan hátba veregetni,
és bizalmaskodón felvetni a kérdést;
- Öregem, nem lehetne visszacsinálni az egészet,
felfejteni az univerzum szövetét,
és a gombolyaggal ping-pongozni inkább?

Ám komor pillantása elriasztott,
lehetetlenné téve a bratyizást.

Frusztrált lettem és egykedvű,
szórakozottan gyömöszöltem csíkos szatyromba néhány padlizsánt.
Szeretem a lila színt.
A szibériai hómezőkre emlékeztet.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.