A SZERELEM HEZ VEZETÕ ÚT
Ha, rám nézel, akkor láthatod
Csak egy szerelmes fiú vagyok
Nem teszek többet a vágyaknál
Mert tudom, akarnál, láthatnál
Odakint még mindig csepereg
Ha, kéred, hát mindent feledek
A szerelmem lángol, hát ne kérd:
Magányodat most, meghitten éld
Vágyom az érintésed szabadságát
Szívemből felcsapó életem lángját
Elhiszem, hogy létezik a szerelem
Többé már nem kell Őt keresnem
A szívembe költözött a vonzalom
A mindent elsöprő édes, hatalom
Az, hogy valakié Én végre lehetek
Hogy, érzem kölcsönös a szeretlek
Hiszem, hogy a szív, választja párját
Az is lehet, a sors is alakítja az álmát
De, nem hiszem, hogy nem kell a jelzés
Hogy, kimutassam bennem ott a féltés
Mert, a ma után lehet, eljöhet a holnap
Amikor a jelen álmai már csak voltak
Akkor már, ne vágyd, mi lehetett volna
Ha, az a volna ott nem lett, akkor volna
Az élet rohan, akár a víz a mederben
Előtted elúszom, a boldogság, felelem
Lehettem volna, én néked a csillagod
S nekem Te az egyetlen kis angyalom
De, hogy hová is vezet életünknek útja
Megmondani, ugyan ezt, senki se tudja
De, bízni kell, mindig, hiszem a szívnek
Ők azok a jelzések, kik minket vezetnek
Eljuttatnak, egy boldogabb és szebb életbe
Hol, bízz bennem, szerelmünk örök lehetne!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.