a tölgy
nézd az öreg tölgyet
szikár lábbal magában áll
nem vonzza repülés sem idegen táj
pedig tonnányi szmog nyomja vállát
és egyre gyakrabban asszimilál
koronája sűrű agytekervény
de mindegy siheder vagy vén
bolondos levéltáncát járja
ha tavaszi szél az ágain zenél
s mikor vad vihar szaggatja
halott gallyakat hajít messzire
s égi zene lesz az örömóda
Isten haragját vezeti mélybe
nézd az öreg tölgyet
szikár lábbal magában áll
lennék bár csak fűszál
s árnyéka vetődne rám
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
