Áncsán József : Véreim emlékezete


 
2841 szerző 39179 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Faludy György
  Óda a magyar nyelvhez
Új maradandokkok

Tamási József: határtalanul
Tóth Gabriella: Morfondír
Faludy György: A felsõbbrendû ember
Tímea Lantos: Tavasz
Köves István: VIRÁGÉNEK
Mórotz Krisztina: Méhsejt
Serfőző Attila: Lenyomat
Tímea Lantos: Középső szoba
Bátai Tibor: köztes állapotok
Kosztolányi Mária: az én Ferencem...
FRISS FÓRUMOK

Szilasi Katalin 1 órája
Valyon László 2 órája
Bátai Tibor 4 órája
Ilies Renáta 4 órája
Kiss-Teleki Rita 5 órája
Paál Marcell 5 órája
Tamási József 5 órája
Tímea Lantos 5 órája
Bara Anna 5 órája
Zsolt Szakállas 6 órája
Ocsovai Ferenc 6 órája
Szakállas Zsolt 8 órája
Tóth Gabriella 13 órája
Tóth János Janus 13 órája
Kosztolányi Mária 1 napja
Vadas Tibor 1 napja
Karaffa Gyula 1 napja
Vasi Ferenc Zoltán 1 napja
Serfőző Attila 1 napja
Ötvös Németh Edit 1 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 1 órája
Zúzmara 7 órája
Bara 8 órája
Baltazar 16 órája
Dokk-verspályázat 1 napja
útinapló 1 napja
négysorosok 1 napja
Gyurcsi 2 napja
nélküled 2 napja
az univerzum szélén 3 napja
Paricska. Életmű 3 napja
különc 3 napja
Sin 4 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 4 napja
Ötvös Németh Edit naplója 5 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Áncsán József
Véreim emlékezete

fekete könnycseppekként
gyászba öltözött varjak
ereszkedtek alá, lábuk földet ért,
a temető biztonságot ígért, nyugalmat.



a világ összes fájdalma,keserve
gyűlt ma össze véreim
velünk néhány illanó percre
élcelődni életünk múló évein.



arcotokban arcom látom tükröződni, néhány mély barázdát,
melyet közös sorsunk szántott,
emberivé téve minden ráncát.



sosem harag, düh, gyűlölet
rajzolta portrénk vonásait.
együvé tartozás, jóság, szeretet,
mosoly varázsa, megfoghatatlan hit,



nem szerzés- tenni akarás
mozgatta erős karjainkat
fáradhatatlanul,
amint nagyapám tanította atyáinkat, anyáinkat.



az öreg útkaparó kubikus
tizenegy éhes gyermekét etette.
az élet tanította, nem pedagógus,
családot teremtett, dolgát tette.



a világ változik.
apákat fiúk követnek,
ki megtette dolgát távozik,
kik temettek, eltemettetnek.



sorsunk közös és különbözik.
holnap te dobod a síromba a rögöt,
de a biztos pont egyezik:
a halál, mi elválaszt s összeköt.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-18 23:38   Napló: Bátai Tibor
2025-07-18 23:13   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2025-07-18 23:11   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2025-07-18 22:02   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2025-07-18 21:54   új fórumbejegyzés: Valyon László
2025-07-18 21:41       ÚJ bírálandokk-VERS: Szilasi Katalin Keserű hexameterek (jav.)
2025-07-18 20:50       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth János Janus A jelen
2025-07-18 20:31   új fórumbejegyzés: Valyon László
2025-07-18 20:18   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2025-07-18 20:11   új fórumbejegyzés: Valyon László