Bányatemetés

Ékítelek, kiegészítelek,
mint a nyelv-piercingem a Halls-cukorkát,
s te leolvadsz a nyelvemről, rólam,
de legalább a torkom nem fáj tovább.

Mostmár vége van mindennek,
örökké, megint,
nem járjuk többé körbe a semmit,
az inverz szerpentint.

Elfut a mélybe búgó csigavonal,
s az űrt megtöri benne a szélen álló merengő,
ki hegyről álmodik,
pedig idáig űzte a ritka levegő.-





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.