Közjáték II.
Aztán a buszon szándékosan mellém ült.
Egyszerűen ledobta a táskámat.
(olyan volt, mintha megenyhült volna)
Miközben égett az arcomon a düh és a szégyen
(pont maga? egy sznob clouchard?)
Addig ön a fülembe tette a fülhallgatóját,
és azt akarta, hogy diszkó zenét hallgassak magával…
- Ne Uram! inkább a mesefilm slágereket,
amire véletlenül az ön kéjelgése lett felvéve,
amikor Annával szeretkezett…
(tudja, miközben rám gondolt…)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
